Harmincezer új lakást hozhat az új program

Lezárult a Lakhatási Tőkeprogram 2025 pályázati szakasza. A várakozások szerint ez 30 ezer új lakást eredményez Budapesten és vidéken.

A program a remények szerint az építési kedvet országosan fellendítheti. 

A várható ingatlanpiaci hatásokról Buda Sándor, a Nemzeti Tőkeholding elnök-vezérigazgatója beszélt az Economx-nek. Elmondta, alapkezelők pályázhattak, és a kezdeti 200 milliárdos keretösszegre közel 400 milliárd forintnyi igény érkezett. A közel kétszeres túljelentkezést mérlegelve a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Magyar Fejlesztési Bank és a Nemzeti Tőkeholding közösen 200 milliárdról 300 milliárd forintra emelte a lakáskínálat bővítését támogató tőkeprogram keretösszegét.

A program úgy működik majd, hogy a Nemzeti Tőkeholding hat évig tartja benn a 300 milliárd forintot az ingatlanalapokban, akiktől ezalatt két fejlesztési ciklus lebonyolítását várják el. Leegyszerűsítve: az alapok megveszik a szükséges telkeket, megterveztetik a társasházakat, azok felépülnek, jön az értékesítés, ezzel lezárul az első ütem. Az eladásokból származó bevételekből pedig még egy fejlesztési ciklus lebonyolítható. Az értékesítés gyakran már a tervezőasztal mellől elkezdődik, így lesznek olyan projektek, amelyek már ez év végén bekerülnek a kínálatba. De a nagyobb volumenű átadások 2026. második felétől indulnak el.

A 300 milliárd forintos kihelyezés banki hitelekkel, tőkeáttétellel összességében körülbelül 1000 milliárd forintot mozgathat meg a lakáspiacon. Ez jelentős összeg, több mint 30 ezer új lakást jelenthet ötéves távon, ami kifejezetten jelentős a magyar piac méreteit tekintve. Itt érdemes megjegyezni, hogy 2024-ben mindössze 13 ezer lakás épült.

A program a remények szerint az építési kedvet országosan fellendítheti, ugyanis az elmúlt években az új lakásépítések Budapestre koncentrálódtak, de fontos, hogy vidéken is megvalósuljanak ingatlanfejlesztések. Jelenlegi adatok szerint a harmincezer új lakás 30 százaléka épül fel vidéki városokban.

A programmal kezelhetők lehetnek a piaci anomáliák, és ösztönözni tudják a szereplőket a lakásépítésekre, ezáltal elérhető a piaci egyensúly stabilizálódás, remélhetőleg egy alacsonyabb árszínvonal mellett.

A lakásárak, hasonlóan a bérekhez, úgymond ragadósak, lefele nem igazán van bennük mozgás. Ezért nominális árcsökkenésre nem érdemes számítani. Viszont reális várakozás, hogy az árak stagnálnak vagy csak minimálisan nőnek, ami néhány év alatt már reál-leértékelődést eredményezhet. Ha emellé a bérszínvonal emelkedését odatesszük, máris megfizethetőbb lakáspiacot kapunk.

Fotó Pixabay